Alex & Aidan viccek

18 karikás!

Alex: “Már nagyon vártam az estét, hogy végre vele lehessek. Amikor beléptem a szobába, meglepetésemre már az ágyon fekve várt rám. Nagyon hiányzott már. Az egész napos, munkával töltött robot után semmi másra nem vágytam jobban, mint arra, hogy megérinthessem.

Óvatosan bújtam mellé, végignyúlva az ágyon, lassan bújva a takaró alá. Aztán megérintem olyan visszafojtott örömmel, mintha hónapok óta nem érinthettem volna meg. Éreztem, amint beleremeg.

Talán ő is úgy vágyott már rám, ahogy én reá. Ujjaimat izgatottan futtattam végig rajta. Újra és újra, hogy minél nagyobb élvezetet tudjak nyújtani. Lassan haladtam egyre lejjebb és lejjebb és közben egyre csak fokozódott bennem a vágy és szinte egekbe szökött az élvezet. Úgy éreztem magam, mint egy író, aki azt hiszi, hogy éppen a világ legszebb és legerotikusabb novelláját írja.

Már-már éreztem, mindjárt elérkezik a várvavárt pillanat és a hosszas előjáték után végre a lényegre térhetek, amikor jelezte, hogy igyekezzek jobban, mert fogytán az energiája. Bizony a számára is hosszú lehetett az a nap. Jelzésére sietve tértem a lényegre.

Kapkodva, remegő kézzel vettem elő. Kissé viseltes volt ugyan, bizonyára a sok használattól, de legalább elég hosszú volt. Legalábbis én ezt hittem róla és szerencsére nem tévedtem. Óvatosan, de az izgatottságtól remegő kézzel helyeztem be a nyílásba. Nem ment könnyen, annyira kapkodtam, pedig máskor rutinosan szokott sikerülni a művelet. A következő pillanatban beleremegett. Nyilván a gyönyörbe. Jelezte is, hogy most már jó lesz. Ezt látva, mélyet sóhajtottam megkönnyebbülten.

Aztán ujjaimat ismét végigfuttattam rajta, fentről lefelé, játszi könnyedséggel. Úgy éreztem, még nem ért véget számomra az este.

Ekkor azonban váratlanul megszólalt. Hangja kellemes volt, bársonyosan zengő, de meglepve kaptam fel a fejem. Erre nem számítottam. Sára mindig különlegesen izgalmas perceket, sőt órákat okozott nekem. Gyakran teljes éjszakákat töltöttünk együtt, de olyan még nem volt, hogy beszélt volna hozzám. Meglepve kaptam fel rá a tekintetem.

Ekkor vettem észre, hogy ujjaim rossz helyre tévedtek és Sára érintőképernyőjén véletlenül felvettem egy bejövő hívást. Aidan (Éjdn) volt az. Nevetve jegyezte meg, hogy csak nem a “barátnőmmel” vagyok megint.

Csalódottan fogtam fel, hogy ezúttal se Sára szólt hozzám. Hogy is tehette volna? Hiszen Sára csak egy mobil volt.

Így írtam meg végül a világ talán legkülönlegesebb, erotikus novelláját.”

/Készült Aidan ötlete nyomán./