- Az összes - Novellák Tihamér

Tihamér a buszon

Egykedvűen üldögélt a buszon és halvány mosollyal nézte mobilja kijelzőjét, miközben írta ezt a történetet és beszélgetett online az olvasóival. Nem vette észre, hogy közben felszáll egy férfi. Lehetett volna bárki, de most nevezzük Tihamérnek főhősünket. Kis híja volt, hogy fel nem bukott az ajtónál, miközben gondolataiba mélyedt. Már nem volt túl sok kedve az élethez. Úgy érezte, hogy ő már senkinek se számít. A mindennapi robot, az, hogy nem kapott érte elismerést, a létbizonytalanság teljesen kikészítette. Gépiesen ült volna le az egyik székre és akkor pillantotta meg a könyvet. Az utolsó fénysugár. Megérintette lelkét a cím. Úgy tűnt, senkihez se tartozik. Azt gondolta, valaki biztos ott felejtette. Kíváncsian vette kezébe, majd pedig leült és elkezdte olvasni. Nem sejtette, hogy egy kíváncsi tekintet követi minden mozdulatát, arcának minden rezdülését. Álmában se gondolta volna, hogy a regény írója éppen ott ül nem messze tőle.
Aztán perc percet, megálló megállót követett és a fejezetekkel együtt magukkal sodorták Tihamért az események és kalandok. Nem vette észre azt sem, hogy áthaladtak a Duna felett, majd egyre inkább eltávolodott céljától, a baljósan csillámló folyótól.
Aznap a Halál hiába várta Tihamért. Főhősünket azon az estén nem sodorhatták tova a hullámok, mert valami sokkal magával ragadóbbat talált.
Egy regényt.