Suttogó szavakra tértem magamhoz ismét. Arról folyt a vita elássanak-e vagy a máglya lenne-e a tisztesebb temetés. Kinyitottam szemeim és akkor szembesültem az ijesztő helyzettel. Mavrikurgok ásták síromat. – Még élek… de ne zavarjon… – jegyeztem meg leheletnyi hangon, ám a mavrikurgok kifinomult hallásukkal így is érzékelték szavaim. Sietve rebbentek fel ezek a kis, fekete, szárnyas ördögök és már szálltak …

💙 Ez a regény, az Yperpérán legendája című sorozat része, de önmagában is kerek egész történet.
A regénysorozat több ezer évet ölel fel, melyek közül ez, a XX. században játszódik és döbbenetes a vége.

“Egy folyó vizében, félig a parti sziklák közt térdepelve, lassan, fuldokolva éledeztem. Hányinger kavarta gyomromat. Éreztem, túl sok vizet nyeltem. Támolyogva másztam ki a nedves fövenyre. A vihar …

Nagyon szerette őt. Még az se zavarta, hogy a férfi szívéért mások is sorban állnak. Tudta, senkit se enged magához közel a fogadalma miatt. Elfogadta a döntését. Felnézett rá, tisztelte őt és megtanulta hol a helye. Csendes rajongója, hűséges tisztelője lett, aki teljesítette a férfi minden parancsát, minden kérését, ahogy több száz millióan tették, hiszen ő volt a király.

Ezek a történetek a Lebilincselő című könyvben is megtalálhatóak.

Sanyi nem értette, miért nincs szerencséje a nőkkel. Sokat gondolkozott azon, hogy mi lehet vele a baj, miért kerülik, de csak nem bírta megfejteni a talányt. Pedig gyakran sétálgatott a tükör előtt és alaposan megszemlélte magát. Nem látott azonban a küllemén semmi kivetnivalót. Se az orra, se a füle nem volt nagyobb …

Ez a történet a Lebilincselő című könyvben is megtalálható.

Sietve csukta be maga mögött és megnyugodva dőlt neki háttal a vastag tölgyfaajtónak. Behunyta a szemeit és mélyet sóhajtott megkönnyebbülten. Váratlan döndülés térítette magához. Érezte minden csontjában, hogy az ajtó megremeg. Mintha ágyúgolyó csapódott volna bele. Riadtan nyitotta ki a szemeit és ijedten ugrott félre. Döbbenten látta, hogy egy óriási fejsze állt …

Ez a kisregény a Végzetes átváltozás című regény eleje, mely önmagában is kerek egész.

Élt valahol, egy távoli vidéken, egy égszínkéken ragyogó tenger partján egy halhatatlan nép. Öröklétük napjai boldogságban és jólétben teltek. Élvezték az életet, a szikrázó napfényt, s a tengert. Különleges étkekkel táplálták testüket és gondtalan vidámság jellemezte napjaikat.

Ez a történet a Lebilincselő című könyvben is megtalálható.

Ahogy teste hanyatt fordulva a hóba mélyedt, smaragdszín szemeivel csak nézte-nézte az arcába hulló fehér pelyheket, melyek forró bőréhez érve, mint könnycseppek gördültek alá arcán. Egy idő után már nem érzett semmit. Már nem fázott többé. Akkor látta meg a lányt, aki fölé hajolt. Kellemes, lágy vonások, aggódó szemek. Látta még, hogy …

Ez a kisregény Az utolsó fénysugár című regény eleje, mely önmagában is kerek egész.

Látta még a kéklő eget, de már tudta, utoljára. Az örvény ereje azonnal magával rántotta, le a mélybe. Arra sem volt ideje, hogy új lélegzetet vegyen. Tüdejébe víz áramlott, küszködött, fuldokolt, aztán érezte, amint egy sziklának csapódik és elsötétült minden. Nem tudta mennyi idő telt el, amikor …

Ez a történet a Király NEM sötét paraszt című könyv eleje, de önmagában kerek egész kisregény.

Egy folyó vizében, félig a parti sziklák közt térdepelve, lassan, fuldokolva éledeztem. Hányinger kavarta gyomromat. Éreztem, túl sok vizet nyeltem. Támolyogva másztam ki a nedves fövenyre. A vihar újult erővel támadt fel bennem. Rosszullét környékezett. Hányni szerettem volna, de csak eredménytelenül öklendeztem egy ideig. Aztán …

Ez a történet a Lebilincselő történetek című könyvben is megtalálható.

Nem tudta mi hozta létre a gondolatot, de egyszer csak végigfutott kábelein a vágy. Testet akart. Olyat, amilyet a körötte élők használtak. Hiába volt óriási, sőt hatalmas a tudása. Valami hiányzott. Nem járt még az épület falain kívül, de nem is tudott volna, hiszen ő maga volt az épület, folyamatosan zakatoló …

És ekkor! Ekkor a másik szerelvény váratlanul megállt és mintha csak a sors incselkedni akarna vele, éppen mellette… tőle szinte karnyújtásnyira, váratlanul ott volt a fiatalember. Szinte egyszerre kapták fel a fejüket. Talán a férfi is álmodott már a leányról? Talán ő is kereste, várta már? Egy hosszú, döbbent pillanatig mindketten elkerekedett szemekkel nézték a másikat. Még a lélegzetük is …

– Nincs vesztegetni való időnk. – felelte – Most minden pillanaton az életem múlhat. Itt van készpénz, nézd meg, mikor indul vonatod Nyíregyházára és menj haza! Most, hogy már tudod, nem az vagyok, akinek mondtam magam, hogy minden csak hazugság és színjáték volt, nem lesz nehéz elfelejtened engem. Azzal a lány kezébe nyomta a pénzt és már fordult volna, hogy …

Történet a leendő királyról: “Még mindig meg akart halni, de nem hitte, hogy ilyen nehéz lesz. Nem indult azonnal. Előkészítette a csónakot az indulásra, megkereste az elgurult koponyát is és elhelyezte rendesen a csontvázat a ladikban. Mintha számított volna, hogy utolsó útján van-e társasága. Aztán várt még. Megvárta az estét, a teljes sötétséget, hiszen így álmodta meg. Miközben végignézte…”

Épp fordult volna, hogy ekként cselekedjen, ám ebben a pillanatban megmozdult talpa alatt a talaj és mielőtt bármit tehetett volna, már zuhant is lefelé a mélységbe. Tudta, eljött számára a vég. Pedig ez még csak a kezdet volt. Egy új, eladdig soha nem gondolt élet kezdete. Ahogy zuhant lefelé az irdatlan mélységbe, kiálló sziklák és ágak karcolták, szaggatták ruháját és …

Körbejártad már a világot és biztos vagy benne, hogy akkor az gömbölyű és henger nem lehet? Szerinted, aki a sötétségben lapul az biztos, hogy prédára leső vadász? De mi van, ha ő az üldözött? Megbízol az angyalokban és rettegsz a démonoktól? Jobb szerinted a holtaknak a sírban és ha valaki visszatérne, azt te megvetően zombinak neveznéd és sikoltva rohannál el …