Legszívesebben közbeavatkozott volna, de arra gondolt, hogy már túl sokat avatkozott közbe, amivel csak méginkább összekuszálta a szálakat. Minél inkább távol akarta tartani őket egymástól, annál közelebb sodródtak. Amikor látta, hogy búcsúzáskor majdnem megcsókolják egymást, szinte érezte, megfagy ereiben a vér… már várta, hogy megteszik és akkor… nem tudta mi lesz akkor, de félt, hogy olyan energiák szabadulnak fel, melyek akár el is pusztíthatják az egész galaxist. Már kezdte átitatni az érzés, hogy pillanatokon belül történik valami rettenet, de a várt csók elmaradt. Felsóhajtva nyugodott meg, de ide-oda teleportálva, hol a lányhoz, hol a fiához, rájött, hamarosan újra össze fognak futni a szálak, így mielőbb cselekednie kell.
Erre a Végzetes átváltozás egyik főszereplőjének válasza: – Hát ez fantasztikus! Senkinek nem eshet bántódása? Valóban? És ha valakit megkorbácsolnak… szegecses korbáccsal…. nemegyszer….kitépik a karmait… egyesével… szétszabdalják a szárnyait… és végül… egy dárdával átfúrva kitűzik a szikláknál… aztán élve elássák… háromszor is… azt errefelé minek nevezik?… Jah,… igen,… igaz… én csak nemrég jöttem. Még nem vagyok a birodalom része. Szóval ez még csak a vendégszeretet? 🙂
Jól felépített, nagyívű és saját világot teremtettél meg, melyben a kalandtól, a krimitől az utazásokon át a szerelmi szál is képviseli magát, mindemellett az örök emberi értékek is megjelennek. /C. Erzsébet/
Azért szeretem az írásaidat, mert fordulatosak, kidolgozottak, „mozifilm-szerűek”. A szereplők, az események és a helyszínek is aprólékosan megrajzoltak. Logikusak, nincs bennük önellentmondás. Amit a legjobban respektálok, hogy megpróbálod az olvasóidnak azt az értékrendet közvetíteni, hogy mindenkit a tettei és ne a róla hallottak alapján ítéljenek meg. /Cs. Erika/
Megkedveltem az egymásra épülő fantasztikus írásaidat, kalandregényeidet. Ezek a történetek egymást kiegészítik, egymás folytatásai, de külön is élvezhető írások. Szeretek beszélgetni hőseidről, kitalálgatni mi lesz velük. Helyszíneid érdekesek, változatosak. /B. Mária/
Spirituális és tanulságos is! /H. Enikő/
Elsőként nem az írásaid fogtak meg, hanem a hozzáállásod, de ezt tudod. 😉 közben meg jól is írsz, ami egy külön öröm, bár nem olvastam el mindent, de igyekszem lassan (nagyon lassan, ezt is tudod, miért 😉 ) olvasni őket. Amit eddig láttam: kerek egészek, egyediek, ízesek és ízlésesek, szókincsben gazdagok, „Mandy-sek”, nincs belőle még egy. 🙂 úgy jó, ahogy van! egyben vagy részletekben – gyémántok a sivatagban <3 /Robin O’Wrightly, író/
Nem szeretem! Nem is értem, hogy miért nem hagyom abba az olvasást. Ugyan minek várom a folytatást? Miért nem veszem észre olvasás közben a valódi világot? Miért hiszem, hogy ott vagyok a történetben? Miért érdekel a következő mondat? Miért is hiszem, hogy én vagyok a szereplő?! Miért nem látom már a betűket , csak látom a vidéket, még a por szutykos szaga is facsarja az orromat! Átjár a düh, mikor bosszantó dolog történik. Fáj, mikor kiserken a vérem, vagy megtépnek, megütnek. Kattog a gondolatom, hogyan mentsem magam… Görgetek… falom a sorokat, néha öntudatlanul.
/Vadócz Józsefné Hegedűs Hajnalka/
Nagyon jók, a részletek izgalmasak, mindig történik valami váratlan. Nagyon szépen összeszedted a részleteket, minden van benne, barátság, hűség, szerelem… lehet sorolni. Nagyon jó, ahogy mindenből van benne hirtelen ennyit tudtam írni gratulálok. /S. Jánosné/
Az írásaid, izgalmasak, fordulatosak, meglepőek, elgondolkodtatóak, igazi kikapcsolódást jelentenek egy-egy nehéz nap után. Köszönöm, hogy olvashatlak. /Sz. Zsóka/
Jók, meglepő nem mindennapi történetek, izgalmas sokszor meglepő fordulatos. Visszarepít minket egy olyan világban ami számomra elképesztő, nem beszélve a külsejükről. /N. Anna/
6. könyv
Legszívesebben közbeavatkozott volna, de arra gondolt, hogy már túl sokat avatkozott közbe, amivel csak méginkább összekuszálta a szálakat. Minél inkább távol akarta tartani őket egymástól, annál közelebb sodródtak. Amikor látta, hogy búcsúzáskor majdnem megcsókolják egymást, szinte érezte, megfagy ereiben a vér… már várta, hogy megteszik és akkor… nem tudta mi lesz akkor, de félt, hogy olyan energiák szabadulnak fel, melyek akár el is pusztíthatják az egész galaxist. Már kezdte átitatni az érzés, hogy pillanatokon belül történik valami rettenet, de a várt csók elmaradt. Felsóhajtva nyugodott meg, de ide-oda teleportálva, hol a lányhoz, hol a fiához, rájött, hamarosan újra össze fognak futni a szálak, így mielőbb cselekednie kell.
Erre a Végzetes átváltozás egyik főszereplőjének válasza: – Hát ez fantasztikus! Senkinek nem eshet bántódása? Valóban? És ha valakit megkorbácsolnak… szegecses korbáccsal…. nemegyszer….kitépik a karmait… egyesével… szétszabdalják a szárnyait… és végül… egy dárdával átfúrva kitűzik a szikláknál… aztán élve elássák… háromszor is… azt errefelé minek nevezik?… Jah,… igen,… igaz… én csak nemrég jöttem. Még nem vagyok a birodalom része. Szóval ez még csak a vendégszeretet? 🙂
Jól felépített, nagyívű és saját világot teremtettél meg, melyben a kalandtól, a krimitől az utazásokon át a szerelmi szál is képviseli magát, mindemellett az örök emberi értékek is megjelennek. /C. Erzsébet/
Azért szeretem az írásaidat, mert fordulatosak, kidolgozottak, „mozifilm-szerűek”. A szereplők, az események és a helyszínek is aprólékosan megrajzoltak. Logikusak, nincs bennük önellentmondás. Amit a legjobban respektálok, hogy megpróbálod az olvasóidnak azt az értékrendet közvetíteni, hogy mindenkit a tettei és ne a róla hallottak alapján ítéljenek meg. /Cs. Erika/
Megkedveltem az egymásra épülő fantasztikus írásaidat, kalandregényeidet. Ezek a történetek egymást kiegészítik, egymás folytatásai, de külön is élvezhető írások. Szeretek beszélgetni hőseidről, kitalálgatni mi lesz velük. Helyszíneid érdekesek, változatosak. /B. Mária/
Spirituális és tanulságos is! /H. Enikő/
Elsőként nem az írásaid fogtak meg, hanem a hozzáállásod, de ezt tudod. 😉 közben meg jól is írsz, ami egy külön öröm, bár nem olvastam el mindent, de igyekszem lassan (nagyon lassan, ezt is tudod, miért 😉 ) olvasni őket. Amit eddig láttam: kerek egészek, egyediek, ízesek és ízlésesek, szókincsben gazdagok, „Mandy-sek”, nincs belőle még egy. 🙂 úgy jó, ahogy van! egyben vagy részletekben – gyémántok a sivatagban <3 /Robin O’Wrightly, író/
Nem szeretem! Nem is értem, hogy miért nem hagyom abba az olvasást. Ugyan minek várom a folytatást? Miért nem veszem észre olvasás közben a valódi világot? Miért hiszem, hogy ott vagyok a történetben? Miért érdekel a következő mondat? Miért is hiszem, hogy én vagyok a szereplő?! Miért nem látom már a betűket , csak látom a vidéket, még a por szutykos szaga is facsarja az orromat! Átjár a düh, mikor bosszantó dolog történik. Fáj, mikor kiserken a vérem, vagy megtépnek, megütnek. Kattog a gondolatom, hogyan mentsem magam… Görgetek… falom a sorokat, néha öntudatlanul.
/Vadócz Józsefné Hegedűs Hajnalka/
Nagyon jók, a részletek izgalmasak, mindig történik valami váratlan. Nagyon szépen összeszedted a részleteket, minden van benne, barátság, hűség, szerelem… lehet sorolni. Nagyon jó, ahogy mindenből van benne hirtelen ennyit tudtam írni gratulálok. /S. Jánosné/
Az írásaid, izgalmasak, fordulatosak, meglepőek, elgondolkodtatóak, igazi kikapcsolódást jelentenek egy-egy nehéz nap után. Köszönöm, hogy olvashatlak. /Sz. Zsóka/
Jók, meglepő nem mindennapi történetek, izgalmas sokszor meglepő fordulatos. Visszarepít minket egy olyan világban ami számomra elképesztő, nem beszélve a külsejükről. /N. Anna/
Szerinted, aki a sötétségben lapul az biztos, hogy prédára leső vadász? De mi van, ha ő az üldözött? Megbízol az angyalokban és rettegsz a démonoktól? Jobb szerinted a holtaknak a sírban és ha valaki visszatérne, azt te megvetően zombinak neveznéd és sikoltva rohannál el azt gondolván, hogy emberhúst eszik? Neked hiába mondaná egy lidérc azt, hogy gazdám, kívánságod számomra parancs, mert azt hinnéd, hogy a lelked akarja? Elfeledted már a mesék és legendák világát? Számítanak a külsőségek és előítéletek alapján döntesz? Ha igen, ha nem, mindenképpen érdemes elolvasnod ezeket a szórakoztató, elgondolkodtató történeteket. Legyél részese Te is a kalandoknak és engedd, hogy kiforduljon sarkaiból az egész világod!
6. könyv
Legszívesebben közbeavatkozott volna, de arra gondolt, hogy már túl sokat avatkozott közbe, amivel csak méginkább összekuszálta a szálakat. Minél inkább távol akarta tartani őket egymástól, annál közelebb sodródtak. Amikor látta, hogy búcsúzáskor majdnem megcsókolják egymást, szinte érezte, megfagy ereiben a vér… már várta, hogy megteszik és akkor… nem tudta mi lesz akkor, de félt, hogy olyan energiák szabadulnak fel, melyek akár el is pusztíthatják az egész galaxist. Már kezdte átitatni az érzés, hogy pillanatokon belül történik valami rettenet, de a várt csók elmaradt. Felsóhajtva nyugodott meg, de ide-oda teleportálva, hol a lányhoz, hol a fiához, rájött, hamarosan újra össze fognak futni a szálak, így mielőbb cselekednie kell.
Erre a Végzetes átváltozás egyik főszereplőjének válasza: – Hát ez fantasztikus! Senkinek nem eshet bántódása? Valóban? És ha valakit megkorbácsolnak… szegecses korbáccsal…. nemegyszer….kitépik a karmait… egyesével… szétszabdalják a szárnyait… és végül… egy dárdával átfúrva kitűzik a szikláknál… aztán élve elássák… háromszor is… azt errefelé minek nevezik?… Jah,… igen,… igaz… én csak nemrég jöttem. Még nem vagyok a birodalom része. Szóval ez még csak a vendégszeretet? 🙂
Jól felépített, nagyívű és saját világot teremtettél meg, melyben a kalandtól, a krimitől az utazásokon át a szerelmi szál is képviseli magát, mindemellett az örök emberi értékek is megjelennek. /C. Erzsébet/
Azért szeretem az írásaidat, mert fordulatosak, kidolgozottak, „mozifilm-szerűek”. A szereplők, az események és a helyszínek is aprólékosan megrajzoltak. Logikusak, nincs bennük önellentmondás. Amit a legjobban respektálok, hogy megpróbálod az olvasóidnak azt az értékrendet közvetíteni, hogy mindenkit a tettei és ne a róla hallottak alapján ítéljenek meg. /Cs. Erika/
Megkedveltem az egymásra épülő fantasztikus írásaidat, kalandregényeidet. Ezek a történetek egymást kiegészítik, egymás folytatásai, de külön is élvezhető írások. Szeretek beszélgetni hőseidről, kitalálgatni mi lesz velük. Helyszíneid érdekesek, változatosak. /B. Mária/
Spirituális és tanulságos is! /H. Enikő/
Elsőként nem az írásaid fogtak meg, hanem a hozzáállásod, de ezt tudod. 😉 közben meg jól is írsz, ami egy külön öröm, bár nem olvastam el mindent, de igyekszem lassan (nagyon lassan, ezt is tudod, miért 😉 ) olvasni őket. Amit eddig láttam: kerek egészek, egyediek, ízesek és ízlésesek, szókincsben gazdagok, „Mandy-sek”, nincs belőle még egy. 🙂 úgy jó, ahogy van! egyben vagy részletekben – gyémántok a sivatagban <3 /Robin O’Wrightly, író/
Nem szeretem! Nem is értem, hogy miért nem hagyom abba az olvasást. Ugyan minek várom a folytatást? Miért nem veszem észre olvasás közben a valódi világot? Miért hiszem, hogy ott vagyok a történetben? Miért érdekel a következő mondat? Miért is hiszem, hogy én vagyok a szereplő?! Miért nem látom már a betűket , csak látom a vidéket, még a por szutykos szaga is facsarja az orromat! Átjár a düh, mikor bosszantó dolog történik. Fáj, mikor kiserken a vérem, vagy megtépnek, megütnek. Kattog a gondolatom, hogyan mentsem magam… Görgetek… falom a sorokat, néha öntudatlanul.
/Vadócz Józsefné Hegedűs Hajnalka/
Nagyon jók, a részletek izgalmasak, mindig történik valami váratlan. Nagyon szépen összeszedted a részleteket, minden van benne, barátság, hűség, szerelem… lehet sorolni. Nagyon jó, ahogy mindenből van benne hirtelen ennyit tudtam írni gratulálok. /S. Jánosné/
Az írásaid, izgalmasak, fordulatosak, meglepőek, elgondolkodtatóak, igazi kikapcsolódást jelentenek egy-egy nehéz nap után. Köszönöm, hogy olvashatlak. /Sz. Zsóka/
Jók, meglepő nem mindennapi történetek, izgalmas sokszor meglepő fordulatos. Visszarepít minket egy olyan világban ami számomra elképesztő, nem beszélve a külsejükről. /N. Anna/
5. könyv
Szerinted, aki a sötétségben lapul az biztos, hogy prédára leső vadász? De mi van, ha ő az üldözött? Megbízol az angyalokban és rettegsz a démonoktól? Jobb szerinted a holtaknak a sírban és ha valaki visszatérne, azt te megvetően zombinak neveznéd és sikoltva rohannál el azt gondolván, hogy emberhúst eszik? Neked hiába mondaná egy lidérc azt, hogy gazdám, kívánságod számomra parancs, mert azt hinnéd, hogy a lelked akarja? Elfeledted már a mesék és legendák világát? Számítanak a külsőségek és előítéletek alapján döntesz? Ha igen, ha nem, mindenképpen érdemes elolvasnod ezeket a szórakoztató, elgondolkodtató történeteket. Legyél részese Te is a kalandoknak és engedd, hogy kiforduljon sarkaiból az egész világod!
6. könyv
Legszívesebben közbeavatkozott volna, de arra gondolt, hogy már túl sokat avatkozott közbe, amivel csak méginkább összekuszálta a szálakat. Minél inkább távol akarta tartani őket egymástól, annál közelebb sodródtak. Amikor látta, hogy búcsúzáskor majdnem megcsókolják egymást, szinte érezte, megfagy ereiben a vér… már várta, hogy megteszik és akkor… nem tudta mi lesz akkor, de félt, hogy olyan energiák szabadulnak fel, melyek akár el is pusztíthatják az egész galaxist. Már kezdte átitatni az érzés, hogy pillanatokon belül történik valami rettenet, de a várt csók elmaradt. Felsóhajtva nyugodott meg, de ide-oda teleportálva, hol a lányhoz, hol a fiához, rájött, hamarosan újra össze fognak futni a szálak, így mielőbb cselekednie kell.
Erre a Végzetes átváltozás egyik főszereplőjének válasza: – Hát ez fantasztikus! Senkinek nem eshet bántódása? Valóban? És ha valakit megkorbácsolnak… szegecses korbáccsal…. nemegyszer….kitépik a karmait… egyesével… szétszabdalják a szárnyait… és végül… egy dárdával átfúrva kitűzik a szikláknál… aztán élve elássák… háromszor is… azt errefelé minek nevezik?… Jah,… igen,… igaz… én csak nemrég jöttem. Még nem vagyok a birodalom része. Szóval ez még csak a vendégszeretet? 🙂
Jól felépített, nagyívű és saját világot teremtettél meg, melyben a kalandtól, a krimitől az utazásokon át a szerelmi szál is képviseli magát, mindemellett az örök emberi értékek is megjelennek. /C. Erzsébet/
Azért szeretem az írásaidat, mert fordulatosak, kidolgozottak, „mozifilm-szerűek”. A szereplők, az események és a helyszínek is aprólékosan megrajzoltak. Logikusak, nincs bennük önellentmondás. Amit a legjobban respektálok, hogy megpróbálod az olvasóidnak azt az értékrendet közvetíteni, hogy mindenkit a tettei és ne a róla hallottak alapján ítéljenek meg. /Cs. Erika/
Megkedveltem az egymásra épülő fantasztikus írásaidat, kalandregényeidet. Ezek a történetek egymást kiegészítik, egymás folytatásai, de külön is élvezhető írások. Szeretek beszélgetni hőseidről, kitalálgatni mi lesz velük. Helyszíneid érdekesek, változatosak. /B. Mária/
Spirituális és tanulságos is! /H. Enikő/
Elsőként nem az írásaid fogtak meg, hanem a hozzáállásod, de ezt tudod. 😉 közben meg jól is írsz, ami egy külön öröm, bár nem olvastam el mindent, de igyekszem lassan (nagyon lassan, ezt is tudod, miért 😉 ) olvasni őket. Amit eddig láttam: kerek egészek, egyediek, ízesek és ízlésesek, szókincsben gazdagok, „Mandy-sek”, nincs belőle még egy. 🙂 úgy jó, ahogy van! egyben vagy részletekben – gyémántok a sivatagban <3 /Robin O’Wrightly, író/
Nem szeretem! Nem is értem, hogy miért nem hagyom abba az olvasást. Ugyan minek várom a folytatást? Miért nem veszem észre olvasás közben a valódi világot? Miért hiszem, hogy ott vagyok a történetben? Miért érdekel a következő mondat? Miért is hiszem, hogy én vagyok a szereplő?! Miért nem látom már a betűket , csak látom a vidéket, még a por szutykos szaga is facsarja az orromat! Átjár a düh, mikor bosszantó dolog történik. Fáj, mikor kiserken a vérem, vagy megtépnek, megütnek. Kattog a gondolatom, hogyan mentsem magam… Görgetek… falom a sorokat, néha öntudatlanul.
/Vadócz Józsefné Hegedűs Hajnalka/
Nagyon jók, a részletek izgalmasak, mindig történik valami váratlan. Nagyon szépen összeszedted a részleteket, minden van benne, barátság, hűség, szerelem… lehet sorolni. Nagyon jó, ahogy mindenből van benne hirtelen ennyit tudtam írni gratulálok. /S. Jánosné/
Az írásaid, izgalmasak, fordulatosak, meglepőek, elgondolkodtatóak, igazi kikapcsolódást jelentenek egy-egy nehéz nap után. Köszönöm, hogy olvashatlak. /Sz. Zsóka/
Jók, meglepő nem mindennapi történetek, izgalmas sokszor meglepő fordulatos. Visszarepít minket egy olyan világban ami számomra elképesztő, nem beszélve a külsejükről. /N. Anna/
Vajon mi történne, ha főhőseink újjászületnének az emberek világában és nem emlékeznének előző életeikre? Egyelőre. Egy kalandos történet kedvenceiddel a XXI. században, valós úti élmények alapján Ukrajnán és Moldávián át. Felismered kedvenceidet, miközben egy különleges, színét változtató gyémánt nyomába erednek? Vajon ki találja meg előbb? És vajon az, az igazi, vagy csak egy másolat? Ha másolat, akkor hová tűnt az eredeti? És mi lesz Izabell szerelmének, Nyikolájnak a sorsa, akit ellenségei bérgyilkossal fenyegetnek meg? Túlélheti? Érdekel egyáltalán valakit az élete? Vagy a barátai és az olvasók figyelmét is eltereli a kő ragyogása? És miért el NEM lopott gyémánt? Mi történhetett?
5. könyv
Szerinted, aki a sötétségben lapul az biztos, hogy prédára leső vadász? De mi van, ha ő az üldözött? Megbízol az angyalokban és rettegsz a démonoktól? Jobb szerinted a holtaknak a sírban és ha valaki visszatérne, azt te megvetően zombinak neveznéd és sikoltva rohannál el azt gondolván, hogy emberhúst eszik? Neked hiába mondaná egy lidérc azt, hogy gazdám, kívánságod számomra parancs, mert azt hinnéd, hogy a lelked akarja? Elfeledted már a mesék és legendák világát? Számítanak a külsőségek és előítéletek alapján döntesz? Ha igen, ha nem, mindenképpen érdemes elolvasnod ezeket a szórakoztató, elgondolkodtató történeteket. Legyél részese Te is a kalandoknak és engedd, hogy kiforduljon sarkaiból az egész világod!
6. könyv
Legszívesebben közbeavatkozott volna, de arra gondolt, hogy már túl sokat avatkozott közbe, amivel csak méginkább összekuszálta a szálakat. Minél inkább távol akarta tartani őket egymástól, annál közelebb sodródtak. Amikor látta, hogy búcsúzáskor majdnem megcsókolják egymást, szinte érezte, megfagy ereiben a vér… már várta, hogy megteszik és akkor… nem tudta mi lesz akkor, de félt, hogy olyan energiák szabadulnak fel, melyek akár el is pusztíthatják az egész galaxist. Már kezdte átitatni az érzés, hogy pillanatokon belül történik valami rettenet, de a várt csók elmaradt. Felsóhajtva nyugodott meg, de ide-oda teleportálva, hol a lányhoz, hol a fiához, rájött, hamarosan újra össze fognak futni a szálak, így mielőbb cselekednie kell.
Erre a Végzetes átváltozás egyik főszereplőjének válasza: – Hát ez fantasztikus! Senkinek nem eshet bántódása? Valóban? És ha valakit megkorbácsolnak… szegecses korbáccsal…. nemegyszer….kitépik a karmait… egyesével… szétszabdalják a szárnyait… és végül… egy dárdával átfúrva kitűzik a szikláknál… aztán élve elássák… háromszor is… azt errefelé minek nevezik?… Jah,… igen,… igaz… én csak nemrég jöttem. Még nem vagyok a birodalom része. Szóval ez még csak a vendégszeretet? 🙂
Jól felépített, nagyívű és saját világot teremtettél meg, melyben a kalandtól, a krimitől az utazásokon át a szerelmi szál is képviseli magát, mindemellett az örök emberi értékek is megjelennek. /C. Erzsébet/
Azért szeretem az írásaidat, mert fordulatosak, kidolgozottak, „mozifilm-szerűek”. A szereplők, az események és a helyszínek is aprólékosan megrajzoltak. Logikusak, nincs bennük önellentmondás. Amit a legjobban respektálok, hogy megpróbálod az olvasóidnak azt az értékrendet közvetíteni, hogy mindenkit a tettei és ne a róla hallottak alapján ítéljenek meg. /Cs. Erika/
Megkedveltem az egymásra épülő fantasztikus írásaidat, kalandregényeidet. Ezek a történetek egymást kiegészítik, egymás folytatásai, de külön is élvezhető írások. Szeretek beszélgetni hőseidről, kitalálgatni mi lesz velük. Helyszíneid érdekesek, változatosak. /B. Mária/
Spirituális és tanulságos is! /H. Enikő/
Elsőként nem az írásaid fogtak meg, hanem a hozzáállásod, de ezt tudod. 😉 közben meg jól is írsz, ami egy külön öröm, bár nem olvastam el mindent, de igyekszem lassan (nagyon lassan, ezt is tudod, miért 😉 ) olvasni őket. Amit eddig láttam: kerek egészek, egyediek, ízesek és ízlésesek, szókincsben gazdagok, „Mandy-sek”, nincs belőle még egy. 🙂 úgy jó, ahogy van! egyben vagy részletekben – gyémántok a sivatagban <3 /Robin O’Wrightly, író/
Nem szeretem! Nem is értem, hogy miért nem hagyom abba az olvasást. Ugyan minek várom a folytatást? Miért nem veszem észre olvasás közben a valódi világot? Miért hiszem, hogy ott vagyok a történetben? Miért érdekel a következő mondat? Miért is hiszem, hogy én vagyok a szereplő?! Miért nem látom már a betűket , csak látom a vidéket, még a por szutykos szaga is facsarja az orromat! Átjár a düh, mikor bosszantó dolog történik. Fáj, mikor kiserken a vérem, vagy megtépnek, megütnek. Kattog a gondolatom, hogyan mentsem magam… Görgetek… falom a sorokat, néha öntudatlanul.
/Vadócz Józsefné Hegedűs Hajnalka/
Nagyon jók, a részletek izgalmasak, mindig történik valami váratlan. Nagyon szépen összeszedted a részleteket, minden van benne, barátság, hűség, szerelem… lehet sorolni. Nagyon jó, ahogy mindenből van benne hirtelen ennyit tudtam írni gratulálok. /S. Jánosné/
Az írásaid, izgalmasak, fordulatosak, meglepőek, elgondolkodtatóak, igazi kikapcsolódást jelentenek egy-egy nehéz nap után. Köszönöm, hogy olvashatlak. /Sz. Zsóka/
Jók, meglepő nem mindennapi történetek, izgalmas sokszor meglepő fordulatos. Visszarepít minket egy olyan világban ami számomra elképesztő, nem beszélve a külsejükről. /N. Anna/
4. könyv
Vajon mi történne, ha főhőseink újjászületnének az emberek világában és nem emlékeznének előző életeikre? Egyelőre. Egy kalandos történet kedvenceiddel a XXI. században, valós úti élmények alapján Ukrajnán és Moldávián át. Felismered kedvenceidet, miközben egy különleges, színét változtató gyémánt nyomába erednek? Vajon ki találja meg előbb? És vajon az, az igazi, vagy csak egy másolat? Ha másolat, akkor hová tűnt az eredeti? És mi lesz Izabell szerelmének, Nyikolájnak a sorsa, akit ellenségei bérgyilkossal fenyegetnek meg? Túlélheti? Érdekel egyáltalán valakit az élete? Vagy a barátai és az olvasók figyelmét is eltereli a kő ragyogása? És miért el NEM lopott gyémánt? Mi történhetett?
5. könyv
Szerinted, aki a sötétségben lapul az biztos, hogy prédára leső vadász? De mi van, ha ő az üldözött? Megbízol az angyalokban és rettegsz a démonoktól? Jobb szerinted a holtaknak a sírban és ha valaki visszatérne, azt te megvetően zombinak neveznéd és sikoltva rohannál el azt gondolván, hogy emberhúst eszik? Neked hiába mondaná egy lidérc azt, hogy gazdám, kívánságod számomra parancs, mert azt hinnéd, hogy a lelked akarja? Elfeledted már a mesék és legendák világát? Számítanak a külsőségek és előítéletek alapján döntesz? Ha igen, ha nem, mindenképpen érdemes elolvasnod ezeket a szórakoztató, elgondolkodtató történeteket. Legyél részese Te is a kalandoknak és engedd, hogy kiforduljon sarkaiból az egész világod!
6. könyv
Legszívesebben közbeavatkozott volna, de arra gondolt, hogy már túl sokat avatkozott közbe, amivel csak méginkább összekuszálta a szálakat. Minél inkább távol akarta tartani őket egymástól, annál közelebb sodródtak. Amikor látta, hogy búcsúzáskor majdnem megcsókolják egymást, szinte érezte, megfagy ereiben a vér… már várta, hogy megteszik és akkor… nem tudta mi lesz akkor, de félt, hogy olyan energiák szabadulnak fel, melyek akár el is pusztíthatják az egész galaxist. Már kezdte átitatni az érzés, hogy pillanatokon belül történik valami rettenet, de a várt csók elmaradt. Felsóhajtva nyugodott meg, de ide-oda teleportálva, hol a lányhoz, hol a fiához, rájött, hamarosan újra össze fognak futni a szálak, így mielőbb cselekednie kell.
Erre a Végzetes átváltozás egyik főszereplőjének válasza: – Hát ez fantasztikus! Senkinek nem eshet bántódása? Valóban? És ha valakit megkorbácsolnak… szegecses korbáccsal…. nemegyszer….kitépik a karmait… egyesével… szétszabdalják a szárnyait… és végül… egy dárdával átfúrva kitűzik a szikláknál… aztán élve elássák… háromszor is… azt errefelé minek nevezik?… Jah,… igen,… igaz… én csak nemrég jöttem. Még nem vagyok a birodalom része. Szóval ez még csak a vendégszeretet? 🙂
Jól felépített, nagyívű és saját világot teremtettél meg, melyben a kalandtól, a krimitől az utazásokon át a szerelmi szál is képviseli magát, mindemellett az örök emberi értékek is megjelennek. /C. Erzsébet/
Azért szeretem az írásaidat, mert fordulatosak, kidolgozottak, „mozifilm-szerűek”. A szereplők, az események és a helyszínek is aprólékosan megrajzoltak. Logikusak, nincs bennük önellentmondás. Amit a legjobban respektálok, hogy megpróbálod az olvasóidnak azt az értékrendet közvetíteni, hogy mindenkit a tettei és ne a róla hallottak alapján ítéljenek meg. /Cs. Erika/
Megkedveltem az egymásra épülő fantasztikus írásaidat, kalandregényeidet. Ezek a történetek egymást kiegészítik, egymás folytatásai, de külön is élvezhető írások. Szeretek beszélgetni hőseidről, kitalálgatni mi lesz velük. Helyszíneid érdekesek, változatosak. /B. Mária/
Spirituális és tanulságos is! /H. Enikő/
Elsőként nem az írásaid fogtak meg, hanem a hozzáállásod, de ezt tudod. 😉 közben meg jól is írsz, ami egy külön öröm, bár nem olvastam el mindent, de igyekszem lassan (nagyon lassan, ezt is tudod, miért 😉 ) olvasni őket. Amit eddig láttam: kerek egészek, egyediek, ízesek és ízlésesek, szókincsben gazdagok, „Mandy-sek”, nincs belőle még egy. 🙂 úgy jó, ahogy van! egyben vagy részletekben – gyémántok a sivatagban <3 /Robin O’Wrightly, író/
Nem szeretem! Nem is értem, hogy miért nem hagyom abba az olvasást. Ugyan minek várom a folytatást? Miért nem veszem észre olvasás közben a valódi világot? Miért hiszem, hogy ott vagyok a történetben? Miért érdekel a következő mondat? Miért is hiszem, hogy én vagyok a szereplő?! Miért nem látom már a betűket , csak látom a vidéket, még a por szutykos szaga is facsarja az orromat! Átjár a düh, mikor bosszantó dolog történik. Fáj, mikor kiserken a vérem, vagy megtépnek, megütnek. Kattog a gondolatom, hogyan mentsem magam… Görgetek… falom a sorokat, néha öntudatlanul.
/Vadócz Józsefné Hegedűs Hajnalka/
Nagyon jók, a részletek izgalmasak, mindig történik valami váratlan. Nagyon szépen összeszedted a részleteket, minden van benne, barátság, hűség, szerelem… lehet sorolni. Nagyon jó, ahogy mindenből van benne hirtelen ennyit tudtam írni gratulálok. /S. Jánosné/
Az írásaid, izgalmasak, fordulatosak, meglepőek, elgondolkodtatóak, igazi kikapcsolódást jelentenek egy-egy nehéz nap után. Köszönöm, hogy olvashatlak. /Sz. Zsóka/
Jók, meglepő nem mindennapi történetek, izgalmas sokszor meglepő fordulatos. Visszarepít minket egy olyan világban ami számomra elképesztő, nem beszélve a külsejükről. /N. Anna/
Főhőse egy lány, aki a birodalomban, a túlvilági Feledés vizének partján tér magához és nem emlékszik se arra, hogy ki ő, se arra, hogy honnét jött vagy miért van ott. Egy dolgot tud csak. Meg kell találnia a királyt. Mivel azonban senkit és semmit nem ismer fel azon a világon, ezért a helyi fogadóban alkut köt egy lénnyel, aki megígéri, hogy elviszi a királyhoz. Ennek azonban súlyos ára van. Így kezdődik kalandja, melynek során számos különös lénnyel találkozik, de a legkülönösebb az a fura kinézetű, érdekes stílusú lény, aki az őrangyalának nevezve magát mellé szegődik. Megtalálják a királyt és még időben érnek oda, hogy megmentsék? Vajon milyen döbbenetes fordulat lesz a végén?
4. könyv
Vajon mi történne, ha főhőseink újjászületnének az emberek világában és nem emlékeznének előző életeikre? Egyelőre. Egy kalandos történet kedvenceiddel a XXI. században, valós úti élmények alapján Ukrajnán és Moldávián át. Felismered kedvenceidet, miközben egy különleges, színét változtató gyémánt nyomába erednek? Vajon ki találja meg előbb? És vajon az, az igazi, vagy csak egy másolat? Ha másolat, akkor hová tűnt az eredeti? És mi lesz Izabell szerelmének, Nyikolájnak a sorsa, akit ellenségei bérgyilkossal fenyegetnek meg? Túlélheti? Érdekel egyáltalán valakit az élete? Vagy a barátai és az olvasók figyelmét is eltereli a kő ragyogása? És miért el NEM lopott gyémánt? Mi történhetett?
5. könyv
Szerinted, aki a sötétségben lapul az biztos, hogy prédára leső vadász? De mi van, ha ő az üldözött? Megbízol az angyalokban és rettegsz a démonoktól? Jobb szerinted a holtaknak a sírban és ha valaki visszatérne, azt te megvetően zombinak neveznéd és sikoltva rohannál el azt gondolván, hogy emberhúst eszik? Neked hiába mondaná egy lidérc azt, hogy gazdám, kívánságod számomra parancs, mert azt hinnéd, hogy a lelked akarja? Elfeledted már a mesék és legendák világát? Számítanak a külsőségek és előítéletek alapján döntesz? Ha igen, ha nem, mindenképpen érdemes elolvasnod ezeket a szórakoztató, elgondolkodtató történeteket. Legyél részese Te is a kalandoknak és engedd, hogy kiforduljon sarkaiból az egész világod!
6. könyv
Legszívesebben közbeavatkozott volna, de arra gondolt, hogy már túl sokat avatkozott közbe, amivel csak méginkább összekuszálta a szálakat. Minél inkább távol akarta tartani őket egymástól, annál közelebb sodródtak. Amikor látta, hogy búcsúzáskor majdnem megcsókolják egymást, szinte érezte, megfagy ereiben a vér… már várta, hogy megteszik és akkor… nem tudta mi lesz akkor, de félt, hogy olyan energiák szabadulnak fel, melyek akár el is pusztíthatják az egész galaxist. Már kezdte átitatni az érzés, hogy pillanatokon belül történik valami rettenet, de a várt csók elmaradt. Felsóhajtva nyugodott meg, de ide-oda teleportálva, hol a lányhoz, hol a fiához, rájött, hamarosan újra össze fognak futni a szálak, így mielőbb cselekednie kell.
Erre a Végzetes átváltozás egyik főszereplőjének válasza: – Hát ez fantasztikus! Senkinek nem eshet bántódása? Valóban? És ha valakit megkorbácsolnak… szegecses korbáccsal…. nemegyszer….kitépik a karmait… egyesével… szétszabdalják a szárnyait… és végül… egy dárdával átfúrva kitűzik a szikláknál… aztán élve elássák… háromszor is… azt errefelé minek nevezik?… Jah,… igen,… igaz… én csak nemrég jöttem. Még nem vagyok a birodalom része. Szóval ez még csak a vendégszeretet? 🙂
Jól felépített, nagyívű és saját világot teremtettél meg, melyben a kalandtól, a krimitől az utazásokon át a szerelmi szál is képviseli magát, mindemellett az örök emberi értékek is megjelennek. /C. Erzsébet/
Azért szeretem az írásaidat, mert fordulatosak, kidolgozottak, „mozifilm-szerűek”. A szereplők, az események és a helyszínek is aprólékosan megrajzoltak. Logikusak, nincs bennük önellentmondás. Amit a legjobban respektálok, hogy megpróbálod az olvasóidnak azt az értékrendet közvetíteni, hogy mindenkit a tettei és ne a róla hallottak alapján ítéljenek meg. /Cs. Erika/
Megkedveltem az egymásra épülő fantasztikus írásaidat, kalandregényeidet. Ezek a történetek egymást kiegészítik, egymás folytatásai, de külön is élvezhető írások. Szeretek beszélgetni hőseidről, kitalálgatni mi lesz velük. Helyszíneid érdekesek, változatosak. /B. Mária/
Spirituális és tanulságos is! /H. Enikő/
Elsőként nem az írásaid fogtak meg, hanem a hozzáállásod, de ezt tudod. 😉 közben meg jól is írsz, ami egy külön öröm, bár nem olvastam el mindent, de igyekszem lassan (nagyon lassan, ezt is tudod, miért 😉 ) olvasni őket. Amit eddig láttam: kerek egészek, egyediek, ízesek és ízlésesek, szókincsben gazdagok, „Mandy-sek”, nincs belőle még egy. 🙂 úgy jó, ahogy van! egyben vagy részletekben – gyémántok a sivatagban <3 /Robin O’Wrightly, író/
Nem szeretem! Nem is értem, hogy miért nem hagyom abba az olvasást. Ugyan minek várom a folytatást? Miért nem veszem észre olvasás közben a valódi világot? Miért hiszem, hogy ott vagyok a történetben? Miért érdekel a következő mondat? Miért is hiszem, hogy én vagyok a szereplő?! Miért nem látom már a betűket , csak látom a vidéket, még a por szutykos szaga is facsarja az orromat! Átjár a düh, mikor bosszantó dolog történik. Fáj, mikor kiserken a vérem, vagy megtépnek, megütnek. Kattog a gondolatom, hogyan mentsem magam… Görgetek… falom a sorokat, néha öntudatlanul.
/Vadócz Józsefné Hegedűs Hajnalka/
Nagyon jók, a részletek izgalmasak, mindig történik valami váratlan. Nagyon szépen összeszedted a részleteket, minden van benne, barátság, hűség, szerelem… lehet sorolni. Nagyon jó, ahogy mindenből van benne hirtelen ennyit tudtam írni gratulálok. /S. Jánosné/
Az írásaid, izgalmasak, fordulatosak, meglepőek, elgondolkodtatóak, igazi kikapcsolódást jelentenek egy-egy nehéz nap után. Köszönöm, hogy olvashatlak. /Sz. Zsóka/
Jók, meglepő nem mindennapi történetek, izgalmas sokszor meglepő fordulatos. Visszarepít minket egy olyan világban ami számomra elképesztő, nem beszélve a külsejükről. /N. Anna/
3. könyv
Főhőse egy lány, aki a birodalomban, a túlvilági Feledés vizének partján tér magához és nem emlékszik se arra, hogy ki ő, se arra, hogy honnét jött vagy miért van ott. Egy dolgot tud csak. Meg kell találnia a királyt. Mivel azonban senkit és semmit nem ismer fel azon a világon, ezért a helyi fogadóban alkut köt egy lénnyel, aki megígéri, hogy elviszi a királyhoz. Ennek azonban súlyos ára van. Így kezdődik kalandja, melynek során számos különös lénnyel találkozik, de a legkülönösebb az a fura kinézetű, érdekes stílusú lény, aki az őrangyalának nevezve magát mellé szegődik. Megtalálják a királyt és még időben érnek oda, hogy megmentsék? Vajon milyen döbbenetes fordulat lesz a végén?
4. könyv
Vajon mi történne, ha főhőseink újjászületnének az emberek világában és nem emlékeznének előző életeikre? Egyelőre. Egy kalandos történet kedvenceiddel a XXI. században, valós úti élmények alapján Ukrajnán és Moldávián át. Felismered kedvenceidet, miközben egy különleges, színét változtató gyémánt nyomába erednek? Vajon ki találja meg előbb? És vajon az, az igazi, vagy csak egy másolat? Ha másolat, akkor hová tűnt az eredeti? És mi lesz Izabell szerelmének, Nyikolájnak a sorsa, akit ellenségei bérgyilkossal fenyegetnek meg? Túlélheti? Érdekel egyáltalán valakit az élete? Vagy a barátai és az olvasók figyelmét is eltereli a kő ragyogása? És miért el NEM lopott gyémánt? Mi történhetett?
5. könyv
Szerinted, aki a sötétségben lapul az biztos, hogy prédára leső vadász? De mi van, ha ő az üldözött? Megbízol az angyalokban és rettegsz a démonoktól? Jobb szerinted a holtaknak a sírban és ha valaki visszatérne, azt te megvetően zombinak neveznéd és sikoltva rohannál el azt gondolván, hogy emberhúst eszik? Neked hiába mondaná egy lidérc azt, hogy gazdám, kívánságod számomra parancs, mert azt hinnéd, hogy a lelked akarja? Elfeledted már a mesék és legendák világát? Számítanak a külsőségek és előítéletek alapján döntesz? Ha igen, ha nem, mindenképpen érdemes elolvasnod ezeket a szórakoztató, elgondolkodtató történeteket. Legyél részese Te is a kalandoknak és engedd, hogy kiforduljon sarkaiból az egész világod!
6. könyv
Legszívesebben közbeavatkozott volna, de arra gondolt, hogy már túl sokat avatkozott közbe, amivel csak méginkább összekuszálta a szálakat. Minél inkább távol akarta tartani őket egymástól, annál közelebb sodródtak. Amikor látta, hogy búcsúzáskor majdnem megcsókolják egymást, szinte érezte, megfagy ereiben a vér… már várta, hogy megteszik és akkor… nem tudta mi lesz akkor, de félt, hogy olyan energiák szabadulnak fel, melyek akár el is pusztíthatják az egész galaxist. Már kezdte átitatni az érzés, hogy pillanatokon belül történik valami rettenet, de a várt csók elmaradt. Felsóhajtva nyugodott meg, de ide-oda teleportálva, hol a lányhoz, hol a fiához, rájött, hamarosan újra össze fognak futni a szálak, így mielőbb cselekednie kell.
Erre a Végzetes átváltozás egyik főszereplőjének válasza: – Hát ez fantasztikus! Senkinek nem eshet bántódása? Valóban? És ha valakit megkorbácsolnak… szegecses korbáccsal…. nemegyszer….kitépik a karmait… egyesével… szétszabdalják a szárnyait… és végül… egy dárdával átfúrva kitűzik a szikláknál… aztán élve elássák… háromszor is… azt errefelé minek nevezik?… Jah,… igen,… igaz… én csak nemrég jöttem. Még nem vagyok a birodalom része. Szóval ez még csak a vendégszeretet? 🙂
Jól felépített, nagyívű és saját világot teremtettél meg, melyben a kalandtól, a krimitől az utazásokon át a szerelmi szál is képviseli magát, mindemellett az örök emberi értékek is megjelennek. /C. Erzsébet/
Azért szeretem az írásaidat, mert fordulatosak, kidolgozottak, „mozifilm-szerűek”. A szereplők, az események és a helyszínek is aprólékosan megrajzoltak. Logikusak, nincs bennük önellentmondás. Amit a legjobban respektálok, hogy megpróbálod az olvasóidnak azt az értékrendet közvetíteni, hogy mindenkit a tettei és ne a róla hallottak alapján ítéljenek meg. /Cs. Erika/
Megkedveltem az egymásra épülő fantasztikus írásaidat, kalandregényeidet. Ezek a történetek egymást kiegészítik, egymás folytatásai, de külön is élvezhető írások. Szeretek beszélgetni hőseidről, kitalálgatni mi lesz velük. Helyszíneid érdekesek, változatosak. /B. Mária/
Spirituális és tanulságos is! /H. Enikő/
Elsőként nem az írásaid fogtak meg, hanem a hozzáállásod, de ezt tudod. 😉 közben meg jól is írsz, ami egy külön öröm, bár nem olvastam el mindent, de igyekszem lassan (nagyon lassan, ezt is tudod, miért 😉 ) olvasni őket. Amit eddig láttam: kerek egészek, egyediek, ízesek és ízlésesek, szókincsben gazdagok, „Mandy-sek”, nincs belőle még egy. 🙂 úgy jó, ahogy van! egyben vagy részletekben – gyémántok a sivatagban <3 /Robin O’Wrightly, író/
Nem szeretem! Nem is értem, hogy miért nem hagyom abba az olvasást. Ugyan minek várom a folytatást? Miért nem veszem észre olvasás közben a valódi világot? Miért hiszem, hogy ott vagyok a történetben? Miért érdekel a következő mondat? Miért is hiszem, hogy én vagyok a szereplő?! Miért nem látom már a betűket , csak látom a vidéket, még a por szutykos szaga is facsarja az orromat! Átjár a düh, mikor bosszantó dolog történik. Fáj, mikor kiserken a vérem, vagy megtépnek, megütnek. Kattog a gondolatom, hogyan mentsem magam… Görgetek… falom a sorokat, néha öntudatlanul.
/Vadócz Józsefné Hegedűs Hajnalka/
Nagyon jók, a részletek izgalmasak, mindig történik valami váratlan. Nagyon szépen összeszedted a részleteket, minden van benne, barátság, hűség, szerelem… lehet sorolni. Nagyon jó, ahogy mindenből van benne hirtelen ennyit tudtam írni gratulálok. /S. Jánosné/
Az írásaid, izgalmasak, fordulatosak, meglepőek, elgondolkodtatóak, igazi kikapcsolódást jelentenek egy-egy nehéz nap után. Köszönöm, hogy olvashatlak. /Sz. Zsóka/
Jók, meglepő nem mindennapi történetek, izgalmas sokszor meglepő fordulatos. Visszarepít minket egy olyan világban ami számomra elképesztő, nem beszélve a külsejükről. /N. Anna/
Főhőse egy fiatalember, akit a görög istenek nevelnek fel, de aki nem halhatatlan és akinek fogalma sincs arról, honnét származik. Aztán egy nap váratlanul átváltozik valami fura, rettenetesnek tűnő lénnyé és szertefoszlik addigi, boldog élete. Így indul el egy másik világba, ahol reményei szerint rátalálhat az igazi családjára, ám ott egy félreértés miatt nem jut be a királyhoz és ezután nehéz, lelket próbáló kalandokat kell átélnie a birodalom határain kívül miközben találkozik az igazi apjával. A kérdés, hogy meddig maradhat jó és ártatlan a barbár körülmények közt. Vajon bátor, gyakran inkább vakmerő fellépése elegendő a túléléshez anélkül, hogy lelkileg is megváltozna?
3. könyv
Főhőse egy lány, aki a birodalomban, a túlvilági Feledés vizének partján tér magához és nem emlékszik se arra, hogy ki ő, se arra, hogy honnét jött vagy miért van ott. Egy dolgot tud csak. Meg kell találnia a királyt. Mivel azonban senkit és semmit nem ismer fel azon a világon, ezért a helyi fogadóban alkut köt egy lénnyel, aki megígéri, hogy elviszi a királyhoz. Ennek azonban súlyos ára van. Így kezdődik kalandja, melynek során számos különös lénnyel találkozik, de a legkülönösebb az a fura kinézetű, érdekes stílusú lény, aki az őrangyalának nevezve magát mellé szegődik. Megtalálják a királyt és még időben érnek oda, hogy megmentsék? Vajon milyen döbbenetes fordulat lesz a végén?
4. könyv
Vajon mi történne, ha főhőseink újjászületnének az emberek világában és nem emlékeznének előző életeikre? Egyelőre. Egy kalandos történet kedvenceiddel a XXI. században, valós úti élmények alapján Ukrajnán és Moldávián át. Felismered kedvenceidet, miközben egy különleges, színét változtató gyémánt nyomába erednek? Vajon ki találja meg előbb? És vajon az, az igazi, vagy csak egy másolat? Ha másolat, akkor hová tűnt az eredeti? És mi lesz Izabell szerelmének, Nyikolájnak a sorsa, akit ellenségei bérgyilkossal fenyegetnek meg? Túlélheti? Érdekel egyáltalán valakit az élete? Vagy a barátai és az olvasók figyelmét is eltereli a kő ragyogása? És miért el NEM lopott gyémánt? Mi történhetett?
5. könyv
Szerinted, aki a sötétségben lapul az biztos, hogy prédára leső vadász? De mi van, ha ő az üldözött? Megbízol az angyalokban és rettegsz a démonoktól? Jobb szerinted a holtaknak a sírban és ha valaki visszatérne, azt te megvetően zombinak neveznéd és sikoltva rohannál el azt gondolván, hogy emberhúst eszik? Neked hiába mondaná egy lidérc azt, hogy gazdám, kívánságod számomra parancs, mert azt hinnéd, hogy a lelked akarja? Elfeledted már a mesék és legendák világát? Számítanak a külsőségek és előítéletek alapján döntesz? Ha igen, ha nem, mindenképpen érdemes elolvasnod ezeket a szórakoztató, elgondolkodtató történeteket. Legyél részese Te is a kalandoknak és engedd, hogy kiforduljon sarkaiból az egész világod!
6. könyv
Legszívesebben közbeavatkozott volna, de arra gondolt, hogy már túl sokat avatkozott közbe, amivel csak méginkább összekuszálta a szálakat. Minél inkább távol akarta tartani őket egymástól, annál közelebb sodródtak. Amikor látta, hogy búcsúzáskor majdnem megcsókolják egymást, szinte érezte, megfagy ereiben a vér… már várta, hogy megteszik és akkor… nem tudta mi lesz akkor, de félt, hogy olyan energiák szabadulnak fel, melyek akár el is pusztíthatják az egész galaxist. Már kezdte átitatni az érzés, hogy pillanatokon belül történik valami rettenet, de a várt csók elmaradt. Felsóhajtva nyugodott meg, de ide-oda teleportálva, hol a lányhoz, hol a fiához, rájött, hamarosan újra össze fognak futni a szálak, így mielőbb cselekednie kell.
Erre a Végzetes átváltozás egyik főszereplőjének válasza: – Hát ez fantasztikus! Senkinek nem eshet bántódása? Valóban? És ha valakit megkorbácsolnak… szegecses korbáccsal…. nemegyszer….kitépik a karmait… egyesével… szétszabdalják a szárnyait… és végül… egy dárdával átfúrva kitűzik a szikláknál… aztán élve elássák… háromszor is… azt errefelé minek nevezik?… Jah,… igen,… igaz… én csak nemrég jöttem. Még nem vagyok a birodalom része. Szóval ez még csak a vendégszeretet? 🙂
Jól felépített, nagyívű és saját világot teremtettél meg, melyben a kalandtól, a krimitől az utazásokon át a szerelmi szál is képviseli magát, mindemellett az örök emberi értékek is megjelennek. /C. Erzsébet/
Azért szeretem az írásaidat, mert fordulatosak, kidolgozottak, „mozifilm-szerűek”. A szereplők, az események és a helyszínek is aprólékosan megrajzoltak. Logikusak, nincs bennük önellentmondás. Amit a legjobban respektálok, hogy megpróbálod az olvasóidnak azt az értékrendet közvetíteni, hogy mindenkit a tettei és ne a róla hallottak alapján ítéljenek meg. /Cs. Erika/
Megkedveltem az egymásra épülő fantasztikus írásaidat, kalandregényeidet. Ezek a történetek egymást kiegészítik, egymás folytatásai, de külön is élvezhető írások. Szeretek beszélgetni hőseidről, kitalálgatni mi lesz velük. Helyszíneid érdekesek, változatosak. /B. Mária/
Spirituális és tanulságos is! /H. Enikő/
Elsőként nem az írásaid fogtak meg, hanem a hozzáállásod, de ezt tudod. 😉 közben meg jól is írsz, ami egy külön öröm, bár nem olvastam el mindent, de igyekszem lassan (nagyon lassan, ezt is tudod, miért 😉 ) olvasni őket. Amit eddig láttam: kerek egészek, egyediek, ízesek és ízlésesek, szókincsben gazdagok, „Mandy-sek”, nincs belőle még egy. 🙂 úgy jó, ahogy van! egyben vagy részletekben – gyémántok a sivatagban <3 /Robin O’Wrightly, író/
Nem szeretem! Nem is értem, hogy miért nem hagyom abba az olvasást. Ugyan minek várom a folytatást? Miért nem veszem észre olvasás közben a valódi világot? Miért hiszem, hogy ott vagyok a történetben? Miért érdekel a következő mondat? Miért is hiszem, hogy én vagyok a szereplő?! Miért nem látom már a betűket , csak látom a vidéket, még a por szutykos szaga is facsarja az orromat! Átjár a düh, mikor bosszantó dolog történik. Fáj, mikor kiserken a vérem, vagy megtépnek, megütnek. Kattog a gondolatom, hogyan mentsem magam… Görgetek… falom a sorokat, néha öntudatlanul.
/Vadócz Józsefné Hegedűs Hajnalka/
Nagyon jók, a részletek izgalmasak, mindig történik valami váratlan. Nagyon szépen összeszedted a részleteket, minden van benne, barátság, hűség, szerelem… lehet sorolni. Nagyon jó, ahogy mindenből van benne hirtelen ennyit tudtam írni gratulálok. /S. Jánosné/
Az írásaid, izgalmasak, fordulatosak, meglepőek, elgondolkodtatóak, igazi kikapcsolódást jelentenek egy-egy nehéz nap után. Köszönöm, hogy olvashatlak. /Sz. Zsóka/
Jók, meglepő nem mindennapi történetek, izgalmas sokszor meglepő fordulatos. Visszarepít minket egy olyan világban ami számomra elképesztő, nem beszélve a külsejükről. /N. Anna/
2. könyv
Főhőse egy fiatalember, akit a görög istenek nevelnek fel, de aki nem halhatatlan és akinek fogalma sincs arról, honnét származik. Aztán egy nap váratlanul átváltozik valami fura, rettenetesnek tűnő lénnyé és szertefoszlik addigi, boldog élete. Így indul el egy másik világba, ahol reményei szerint rátalálhat az igazi családjára, ám ott egy félreértés miatt nem jut be a királyhoz és ezután nehéz, lelket próbáló kalandokat kell átélnie a birodalom határain kívül miközben találkozik az igazi apjával. A kérdés, hogy meddig maradhat jó és ártatlan a barbár körülmények közt. Vajon bátor, gyakran inkább vakmerő fellépése elegendő a túléléshez anélkül, hogy lelkileg is megváltozna?
3. könyv
Főhőse egy lány, aki a birodalomban, a túlvilági Feledés vizének partján tér magához és nem emlékszik se arra, hogy ki ő, se arra, hogy honnét jött vagy miért van ott. Egy dolgot tud csak. Meg kell találnia a királyt. Mivel azonban senkit és semmit nem ismer fel azon a világon, ezért a helyi fogadóban alkut köt egy lénnyel, aki megígéri, hogy elviszi a királyhoz. Ennek azonban súlyos ára van. Így kezdődik kalandja, melynek során számos különös lénnyel találkozik, de a legkülönösebb az a fura kinézetű, érdekes stílusú lény, aki az őrangyalának nevezve magát mellé szegődik. Megtalálják a királyt és még időben érnek oda, hogy megmentsék? Vajon milyen döbbenetes fordulat lesz a végén?
4. könyv
Vajon mi történne, ha főhőseink újjászületnének az emberek világában és nem emlékeznének előző életeikre? Egyelőre. Egy kalandos történet kedvenceiddel a XXI. században, valós úti élmények alapján Ukrajnán és Moldávián át. Felismered kedvenceidet, miközben egy különleges, színét változtató gyémánt nyomába erednek? Vajon ki találja meg előbb? És vajon az, az igazi, vagy csak egy másolat? Ha másolat, akkor hová tűnt az eredeti? És mi lesz Izabell szerelmének, Nyikolájnak a sorsa, akit ellenségei bérgyilkossal fenyegetnek meg? Túlélheti? Érdekel egyáltalán valakit az élete? Vagy a barátai és az olvasók figyelmét is eltereli a kő ragyogása? És miért el NEM lopott gyémánt? Mi történhetett?
5. könyv
Szerinted, aki a sötétségben lapul az biztos, hogy prédára leső vadász? De mi van, ha ő az üldözött? Megbízol az angyalokban és rettegsz a démonoktól? Jobb szerinted a holtaknak a sírban és ha valaki visszatérne, azt te megvetően zombinak neveznéd és sikoltva rohannál el azt gondolván, hogy emberhúst eszik? Neked hiába mondaná egy lidérc azt, hogy gazdám, kívánságod számomra parancs, mert azt hinnéd, hogy a lelked akarja? Elfeledted már a mesék és legendák világát? Számítanak a külsőségek és előítéletek alapján döntesz? Ha igen, ha nem, mindenképpen érdemes elolvasnod ezeket a szórakoztató, elgondolkodtató történeteket. Legyél részese Te is a kalandoknak és engedd, hogy kiforduljon sarkaiból az egész világod!
6. könyv
Legszívesebben közbeavatkozott volna, de arra gondolt, hogy már túl sokat avatkozott közbe, amivel csak méginkább összekuszálta a szálakat. Minél inkább távol akarta tartani őket egymástól, annál közelebb sodródtak. Amikor látta, hogy búcsúzáskor majdnem megcsókolják egymást, szinte érezte, megfagy ereiben a vér… már várta, hogy megteszik és akkor… nem tudta mi lesz akkor, de félt, hogy olyan energiák szabadulnak fel, melyek akár el is pusztíthatják az egész galaxist. Már kezdte átitatni az érzés, hogy pillanatokon belül történik valami rettenet, de a várt csók elmaradt. Felsóhajtva nyugodott meg, de ide-oda teleportálva, hol a lányhoz, hol a fiához, rájött, hamarosan újra össze fognak futni a szálak, így mielőbb cselekednie kell.
Erre a Végzetes átváltozás egyik főszereplőjének válasza: – Hát ez fantasztikus! Senkinek nem eshet bántódása? Valóban? És ha valakit megkorbácsolnak… szegecses korbáccsal…. nemegyszer….kitépik a karmait… egyesével… szétszabdalják a szárnyait… és végül… egy dárdával átfúrva kitűzik a szikláknál… aztán élve elássák… háromszor is… azt errefelé minek nevezik?… Jah,… igen,… igaz… én csak nemrég jöttem. Még nem vagyok a birodalom része. Szóval ez még csak a vendégszeretet? 🙂
Jól felépített, nagyívű és saját világot teremtettél meg, melyben a kalandtól, a krimitől az utazásokon át a szerelmi szál is képviseli magát, mindemellett az örök emberi értékek is megjelennek. /C. Erzsébet/
Azért szeretem az írásaidat, mert fordulatosak, kidolgozottak, „mozifilm-szerűek”. A szereplők, az események és a helyszínek is aprólékosan megrajzoltak. Logikusak, nincs bennük önellentmondás. Amit a legjobban respektálok, hogy megpróbálod az olvasóidnak azt az értékrendet közvetíteni, hogy mindenkit a tettei és ne a róla hallottak alapján ítéljenek meg. /Cs. Erika/
Megkedveltem az egymásra épülő fantasztikus írásaidat, kalandregényeidet. Ezek a történetek egymást kiegészítik, egymás folytatásai, de külön is élvezhető írások. Szeretek beszélgetni hőseidről, kitalálgatni mi lesz velük. Helyszíneid érdekesek, változatosak. /B. Mária/
Spirituális és tanulságos is! /H. Enikő/
Elsőként nem az írásaid fogtak meg, hanem a hozzáállásod, de ezt tudod. 😉 közben meg jól is írsz, ami egy külön öröm, bár nem olvastam el mindent, de igyekszem lassan (nagyon lassan, ezt is tudod, miért 😉 ) olvasni őket. Amit eddig láttam: kerek egészek, egyediek, ízesek és ízlésesek, szókincsben gazdagok, „Mandy-sek”, nincs belőle még egy. 🙂 úgy jó, ahogy van! egyben vagy részletekben – gyémántok a sivatagban <3 /Robin O’Wrightly, író/
Nem szeretem! Nem is értem, hogy miért nem hagyom abba az olvasást. Ugyan minek várom a folytatást? Miért nem veszem észre olvasás közben a valódi világot? Miért hiszem, hogy ott vagyok a történetben? Miért érdekel a következő mondat? Miért is hiszem, hogy én vagyok a szereplő?! Miért nem látom már a betűket , csak látom a vidéket, még a por szutykos szaga is facsarja az orromat! Átjár a düh, mikor bosszantó dolog történik. Fáj, mikor kiserken a vérem, vagy megtépnek, megütnek. Kattog a gondolatom, hogyan mentsem magam… Görgetek… falom a sorokat, néha öntudatlanul.
/Vadócz Józsefné Hegedűs Hajnalka/
Nagyon jók, a részletek izgalmasak, mindig történik valami váratlan. Nagyon szépen összeszedted a részleteket, minden van benne, barátság, hűség, szerelem… lehet sorolni. Nagyon jó, ahogy mindenből van benne hirtelen ennyit tudtam írni gratulálok. /S. Jánosné/
Az írásaid, izgalmasak, fordulatosak, meglepőek, elgondolkodtatóak, igazi kikapcsolódást jelentenek egy-egy nehéz nap után. Köszönöm, hogy olvashatlak. /Sz. Zsóka/
Jók, meglepő nem mindennapi történetek, izgalmas sokszor meglepő fordulatos. Visszarepít minket egy olyan világban ami számomra elképesztő, nem beszélve a külsejükről. /N. Anna/
Főhőse a leendő király, egy szőke fiatalember, aki egy váratlan fordulat következtében egy különleges, sötét és barbár világban találja magát, eladdig még nem látott lények közt és kevés az esélye a túlélésre, de találkozik egy lánnyal, aki megmenti az életét és hazaviszi a hordájához, akik viszont nélkülöznek, így meg akarják enni. Nem sokkal később ebbe a pokoli világba lezuhan egy szárnyas, naiv, hófehéren angyali lény, szókimondóan cinikus stílussal és ijesztő képességekkel. Hármójuk barátságáról, a kibontakozó szerelemről, a feltétel nélküli bizalomról, az összetartásról szól ez a történet és arról, miként jött létre Yperpérán birodalma a rengeteg nehézség és kaland közepette.
2. könyv
Főhőse egy fiatalember, akit a görög istenek nevelnek fel, de aki nem halhatatlan és akinek fogalma sincs arról, honnét származik. Aztán egy nap váratlanul átváltozik valami fura, rettenetesnek tűnő lénnyé és szertefoszlik addigi, boldog élete. Így indul el egy másik világba, ahol reményei szerint rátalálhat az igazi családjára, ám ott egy félreértés miatt nem jut be a királyhoz és ezután nehéz, lelket próbáló kalandokat kell átélnie a birodalom határain kívül miközben találkozik az igazi apjával. A kérdés, hogy meddig maradhat jó és ártatlan a barbár körülmények közt. Vajon bátor, gyakran inkább vakmerő fellépése elegendő a túléléshez anélkül, hogy lelkileg is megváltozna?
3. könyv
Főhőse egy lány, aki a birodalomban, a túlvilági Feledés vizének partján tér magához és nem emlékszik se arra, hogy ki ő, se arra, hogy honnét jött vagy miért van ott. Egy dolgot tud csak. Meg kell találnia a királyt. Mivel azonban senkit és semmit nem ismer fel azon a világon, ezért a helyi fogadóban alkut köt egy lénnyel, aki megígéri, hogy elviszi a királyhoz. Ennek azonban súlyos ára van. Így kezdődik kalandja, melynek során számos különös lénnyel találkozik, de a legkülönösebb az a fura kinézetű, érdekes stílusú lény, aki az őrangyalának nevezve magát mellé szegődik. Megtalálják a királyt és még időben érnek oda, hogy megmentsék? Vajon milyen döbbenetes fordulat lesz a végén?
4. könyv
Vajon mi történne, ha főhőseink újjászületnének az emberek világában és nem emlékeznének előző életeikre? Egyelőre. Egy kalandos történet kedvenceiddel a XXI. században, valós úti élmények alapján Ukrajnán és Moldávián át. Felismered kedvenceidet, miközben egy különleges, színét változtató gyémánt nyomába erednek? Vajon ki találja meg előbb? És vajon az, az igazi, vagy csak egy másolat? Ha másolat, akkor hová tűnt az eredeti? És mi lesz Izabell szerelmének, Nyikolájnak a sorsa, akit ellenségei bérgyilkossal fenyegetnek meg? Túlélheti? Érdekel egyáltalán valakit az élete? Vagy a barátai és az olvasók figyelmét is eltereli a kő ragyogása? És miért el NEM lopott gyémánt? Mi történhetett?
5. könyv
Szerinted, aki a sötétségben lapul az biztos, hogy prédára leső vadász? De mi van, ha ő az üldözött? Megbízol az angyalokban és rettegsz a démonoktól? Jobb szerinted a holtaknak a sírban és ha valaki visszatérne, azt te megvetően zombinak neveznéd és sikoltva rohannál el azt gondolván, hogy emberhúst eszik? Neked hiába mondaná egy lidérc azt, hogy gazdám, kívánságod számomra parancs, mert azt hinnéd, hogy a lelked akarja? Elfeledted már a mesék és legendák világát? Számítanak a külsőségek és előítéletek alapján döntesz? Ha igen, ha nem, mindenképpen érdemes elolvasnod ezeket a szórakoztató, elgondolkodtató történeteket. Legyél részese Te is a kalandoknak és engedd, hogy kiforduljon sarkaiból az egész világod!
6. könyv
Legszívesebben közbeavatkozott volna, de arra gondolt, hogy már túl sokat avatkozott közbe, amivel csak méginkább összekuszálta a szálakat. Minél inkább távol akarta tartani őket egymástól, annál közelebb sodródtak. Amikor látta, hogy búcsúzáskor majdnem megcsókolják egymást, szinte érezte, megfagy ereiben a vér… már várta, hogy megteszik és akkor… nem tudta mi lesz akkor, de félt, hogy olyan energiák szabadulnak fel, melyek akár el is pusztíthatják az egész galaxist. Már kezdte átitatni az érzés, hogy pillanatokon belül történik valami rettenet, de a várt csók elmaradt. Felsóhajtva nyugodott meg, de ide-oda teleportálva, hol a lányhoz, hol a fiához, rájött, hamarosan újra össze fognak futni a szálak, így mielőbb cselekednie kell.
Erre a Végzetes átváltozás egyik főszereplőjének válasza: – Hát ez fantasztikus! Senkinek nem eshet bántódása? Valóban? És ha valakit megkorbácsolnak… szegecses korbáccsal…. nemegyszer….kitépik a karmait… egyesével… szétszabdalják a szárnyait… és végül… egy dárdával átfúrva kitűzik a szikláknál… aztán élve elássák… háromszor is… azt errefelé minek nevezik?… Jah,… igen,… igaz… én csak nemrég jöttem. Még nem vagyok a birodalom része. Szóval ez még csak a vendégszeretet? 🙂
Jól felépített, nagyívű és saját világot teremtettél meg, melyben a kalandtól, a krimitől az utazásokon át a szerelmi szál is képviseli magát, mindemellett az örök emberi értékek is megjelennek. /C. Erzsébet/
Azért szeretem az írásaidat, mert fordulatosak, kidolgozottak, „mozifilm-szerűek”. A szereplők, az események és a helyszínek is aprólékosan megrajzoltak. Logikusak, nincs bennük önellentmondás. Amit a legjobban respektálok, hogy megpróbálod az olvasóidnak azt az értékrendet közvetíteni, hogy mindenkit a tettei és ne a róla hallottak alapján ítéljenek meg. /Cs. Erika/
Megkedveltem az egymásra épülő fantasztikus írásaidat, kalandregényeidet. Ezek a történetek egymást kiegészítik, egymás folytatásai, de külön is élvezhető írások. Szeretek beszélgetni hőseidről, kitalálgatni mi lesz velük. Helyszíneid érdekesek, változatosak. /B. Mária/
Spirituális és tanulságos is! /H. Enikő/
Elsőként nem az írásaid fogtak meg, hanem a hozzáállásod, de ezt tudod. 😉 közben meg jól is írsz, ami egy külön öröm, bár nem olvastam el mindent, de igyekszem lassan (nagyon lassan, ezt is tudod, miért 😉 ) olvasni őket. Amit eddig láttam: kerek egészek, egyediek, ízesek és ízlésesek, szókincsben gazdagok, „Mandy-sek”, nincs belőle még egy. 🙂 úgy jó, ahogy van! egyben vagy részletekben – gyémántok a sivatagban <3 /Robin O’Wrightly, író/
Nem szeretem! Nem is értem, hogy miért nem hagyom abba az olvasást. Ugyan minek várom a folytatást? Miért nem veszem észre olvasás közben a valódi világot? Miért hiszem, hogy ott vagyok a történetben? Miért érdekel a következő mondat? Miért is hiszem, hogy én vagyok a szereplő?! Miért nem látom már a betűket , csak látom a vidéket, még a por szutykos szaga is facsarja az orromat! Átjár a düh, mikor bosszantó dolog történik. Fáj, mikor kiserken a vérem, vagy megtépnek, megütnek. Kattog a gondolatom, hogyan mentsem magam… Görgetek… falom a sorokat, néha öntudatlanul.
/Vadócz Józsefné Hegedűs Hajnalka/
Nagyon jók, a részletek izgalmasak, mindig történik valami váratlan. Nagyon szépen összeszedted a részleteket, minden van benne, barátság, hűség, szerelem… lehet sorolni. Nagyon jó, ahogy mindenből van benne hirtelen ennyit tudtam írni gratulálok. /S. Jánosné/
Az írásaid, izgalmasak, fordulatosak, meglepőek, elgondolkodtatóak, igazi kikapcsolódást jelentenek egy-egy nehéz nap után. Köszönöm, hogy olvashatlak. /Sz. Zsóka/
Jók, meglepő nem mindennapi történetek, izgalmas sokszor meglepő fordulatos. Visszarepít minket egy olyan világban ami számomra elképesztő, nem beszélve a külsejükről. /N. Anna/
1. könyv
Főhőse a leendő király, egy szőke fiatalember, aki egy váratlan fordulat következtében egy különleges, sötét és barbár világban találja magát, eladdig még nem látott lények közt és kevés az esélye a túlélésre, de találkozik egy lánnyal, aki megmenti az életét és hazaviszi a hordájához, akik viszont nélkülöznek, így meg akarják enni. Nem sokkal később ebbe a pokoli világba lezuhan egy szárnyas, naiv, hófehéren angyali lény, szókimondóan cinikus stílussal és ijesztő képességekkel. Hármójuk barátságáról, a kibontakozó szerelemről, a feltétel nélküli bizalomról, az összetartásról szól ez a történet és arról, miként jött létre Yperpérán birodalma a rengeteg nehézség és kaland közepette.
2. könyv
Főhőse egy fiatalember, akit a görög istenek nevelnek fel, de aki nem halhatatlan és akinek fogalma sincs arról, honnét származik. Aztán egy nap váratlanul átváltozik valami fura, rettenetesnek tűnő lénnyé és szertefoszlik addigi, boldog élete. Így indul el egy másik világba, ahol reményei szerint rátalálhat az igazi családjára, ám ott egy félreértés miatt nem jut be a királyhoz és ezután nehéz, lelket próbáló kalandokat kell átélnie a birodalom határain kívül miközben találkozik az igazi apjával. A kérdés, hogy meddig maradhat jó és ártatlan a barbár körülmények közt. Vajon bátor, gyakran inkább vakmerő fellépése elegendő a túléléshez anélkül, hogy lelkileg is megváltozna?
3. könyv
Főhőse egy lány, aki a birodalomban, a túlvilági Feledés vizének partján tér magához és nem emlékszik se arra, hogy ki ő, se arra, hogy honnét jött vagy miért van ott. Egy dolgot tud csak. Meg kell találnia a királyt. Mivel azonban senkit és semmit nem ismer fel azon a világon, ezért a helyi fogadóban alkut köt egy lénnyel, aki megígéri, hogy elviszi a királyhoz. Ennek azonban súlyos ára van. Így kezdődik kalandja, melynek során számos különös lénnyel találkozik, de a legkülönösebb az a fura kinézetű, érdekes stílusú lény, aki az őrangyalának nevezve magát mellé szegődik. Megtalálják a királyt és még időben érnek oda, hogy megmentsék? Vajon milyen döbbenetes fordulat lesz a végén?
4. könyv
Vajon mi történne, ha főhőseink újjászületnének az emberek világában és nem emlékeznének előző életeikre? Egyelőre. Egy kalandos történet kedvenceiddel a XXI. században, valós úti élmények alapján Ukrajnán és Moldávián át. Felismered kedvenceidet, miközben egy különleges, színét változtató gyémánt nyomába erednek? Vajon ki találja meg előbb? És vajon az, az igazi, vagy csak egy másolat? Ha másolat, akkor hová tűnt az eredeti? És mi lesz Izabell szerelmének, Nyikolájnak a sorsa, akit ellenségei bérgyilkossal fenyegetnek meg? Túlélheti? Érdekel egyáltalán valakit az élete? Vagy a barátai és az olvasók figyelmét is eltereli a kő ragyogása? És miért el NEM lopott gyémánt? Mi történhetett?
5. könyv
Szerinted, aki a sötétségben lapul az biztos, hogy prédára leső vadász? De mi van, ha ő az üldözött? Megbízol az angyalokban és rettegsz a démonoktól? Jobb szerinted a holtaknak a sírban és ha valaki visszatérne, azt te megvetően zombinak neveznéd és sikoltva rohannál el azt gondolván, hogy emberhúst eszik? Neked hiába mondaná egy lidérc azt, hogy gazdám, kívánságod számomra parancs, mert azt hinnéd, hogy a lelked akarja? Elfeledted már a mesék és legendák világát? Számítanak a külsőségek és előítéletek alapján döntesz? Ha igen, ha nem, mindenképpen érdemes elolvasnod ezeket a szórakoztató, elgondolkodtató történeteket. Legyél részese Te is a kalandoknak és engedd, hogy kiforduljon sarkaiból az egész világod!
6. könyv
Legszívesebben közbeavatkozott volna, de arra gondolt, hogy már túl sokat avatkozott közbe, amivel csak méginkább összekuszálta a szálakat. Minél inkább távol akarta tartani őket egymástól, annál közelebb sodródtak. Amikor látta, hogy búcsúzáskor majdnem megcsókolják egymást, szinte érezte, megfagy ereiben a vér… már várta, hogy megteszik és akkor… nem tudta mi lesz akkor, de félt, hogy olyan energiák szabadulnak fel, melyek akár el is pusztíthatják az egész galaxist. Már kezdte átitatni az érzés, hogy pillanatokon belül történik valami rettenet, de a várt csók elmaradt. Felsóhajtva nyugodott meg, de ide-oda teleportálva, hol a lányhoz, hol a fiához, rájött, hamarosan újra össze fognak futni a szálak, így mielőbb cselekednie kell.
Erre a Végzetes átváltozás egyik főszereplőjének válasza: – Hát ez fantasztikus! Senkinek nem eshet bántódása? Valóban? És ha valakit megkorbácsolnak… szegecses korbáccsal…. nemegyszer….kitépik a karmait… egyesével… szétszabdalják a szárnyait… és végül… egy dárdával átfúrva kitűzik a szikláknál… aztán élve elássák… háromszor is… azt errefelé minek nevezik?… Jah,… igen,… igaz… én csak nemrég jöttem. Még nem vagyok a birodalom része. Szóval ez még csak a vendégszeretet? 🙂
Jól felépített, nagyívű és saját világot teremtettél meg, melyben a kalandtól, a krimitől az utazásokon át a szerelmi szál is képviseli magát, mindemellett az örök emberi értékek is megjelennek. /C. Erzsébet/
Azért szeretem az írásaidat, mert fordulatosak, kidolgozottak, „mozifilm-szerűek”. A szereplők, az események és a helyszínek is aprólékosan megrajzoltak. Logikusak, nincs bennük önellentmondás. Amit a legjobban respektálok, hogy megpróbálod az olvasóidnak azt az értékrendet közvetíteni, hogy mindenkit a tettei és ne a róla hallottak alapján ítéljenek meg. /Cs. Erika/
Megkedveltem az egymásra épülő fantasztikus írásaidat, kalandregényeidet. Ezek a történetek egymást kiegészítik, egymás folytatásai, de külön is élvezhető írások. Szeretek beszélgetni hőseidről, kitalálgatni mi lesz velük. Helyszíneid érdekesek, változatosak. /B. Mária/
Spirituális és tanulságos is! /H. Enikő/
Elsőként nem az írásaid fogtak meg, hanem a hozzáállásod, de ezt tudod. 😉 közben meg jól is írsz, ami egy külön öröm, bár nem olvastam el mindent, de igyekszem lassan (nagyon lassan, ezt is tudod, miért 😉 ) olvasni őket. Amit eddig láttam: kerek egészek, egyediek, ízesek és ízlésesek, szókincsben gazdagok, „Mandy-sek”, nincs belőle még egy. 🙂 úgy jó, ahogy van! egyben vagy részletekben – gyémántok a sivatagban <3 /Robin O’Wrightly, író/
Nem szeretem! Nem is értem, hogy miért nem hagyom abba az olvasást. Ugyan minek várom a folytatást? Miért nem veszem észre olvasás közben a valódi világot? Miért hiszem, hogy ott vagyok a történetben? Miért érdekel a következő mondat? Miért is hiszem, hogy én vagyok a szereplő?! Miért nem látom már a betűket , csak látom a vidéket, még a por szutykos szaga is facsarja az orromat! Átjár a düh, mikor bosszantó dolog történik. Fáj, mikor kiserken a vérem, vagy megtépnek, megütnek. Kattog a gondolatom, hogyan mentsem magam… Görgetek… falom a sorokat, néha öntudatlanul.
/Vadócz Józsefné Hegedűs Hajnalka/
Nagyon jók, a részletek izgalmasak, mindig történik valami váratlan. Nagyon szépen összeszedted a részleteket, minden van benne, barátság, hűség, szerelem… lehet sorolni. Nagyon jó, ahogy mindenből van benne hirtelen ennyit tudtam írni gratulálok. /S. Jánosné/
Az írásaid, izgalmasak, fordulatosak, meglepőek, elgondolkodtatóak, igazi kikapcsolódást jelentenek egy-egy nehéz nap után. Köszönöm, hogy olvashatlak. /Sz. Zsóka/
Jók, meglepő nem mindennapi történetek, izgalmas sokszor meglepő fordulatos. Visszarepít minket egy olyan világban ami számomra elképesztő, nem beszélve a külsejükről. /N. Anna/
1. könyv
Főhőse a leendő király, egy szőke fiatalember, aki egy váratlan fordulat következtében egy különleges, sötét és barbár világban találja magát, eladdig még nem látott lények közt és kevés az esélye a túlélésre, de találkozik egy lánnyal, aki megmenti az életét és hazaviszi a hordájához, akik viszont nélkülöznek, így meg akarják enni. Nem sokkal később ebbe a pokoli világba lezuhan egy szárnyas, naiv, hófehéren angyali lény, szókimondóan cinikus stílussal és ijesztő képességekkel. Hármójuk barátságáról, a kibontakozó szerelemről, a feltétel nélküli bizalomról, az összetartásról szól ez a történet és arról, miként jött létre Yperpérán birodalma a rengeteg nehézség és kaland közepette.
2. könyv
Főhőse egy fiatalember, akit a görög istenek nevelnek fel, de aki nem halhatatlan és akinek fogalma sincs arról, honnét származik. Aztán egy nap váratlanul átváltozik valami fura, rettenetesnek tűnő lénnyé és szertefoszlik addigi, boldog élete. Így indul el egy másik világba, ahol reményei szerint rátalálhat az igazi családjára, ám ott egy félreértés miatt nem jut be a királyhoz és ezután nehéz, lelket próbáló kalandokat kell átélnie a birodalom határain kívül miközben találkozik az igazi apjával. A kérdés, hogy meddig maradhat jó és ártatlan a barbár körülmények közt. Vajon bátor, gyakran inkább vakmerő fellépése elegendő a túléléshez anélkül, hogy lelkileg is megváltozna?
3. könyv
Főhőse egy lány, aki a birodalomban, a túlvilági Feledés vizének partján tér magához és nem emlékszik se arra, hogy ki ő, se arra, hogy honnét jött vagy miért van ott. Egy dolgot tud csak. Meg kell találnia a királyt. Mivel azonban senkit és semmit nem ismer fel azon a világon, ezért a helyi fogadóban alkut köt egy lénnyel, aki megígéri, hogy elviszi a királyhoz. Ennek azonban súlyos ára van. Így kezdődik kalandja, melynek során számos különös lénnyel találkozik, de a legkülönösebb az a fura kinézetű, érdekes stílusú lény, aki az őrangyalának nevezve magát mellé szegődik. Megtalálják a királyt és még időben érnek oda, hogy megmentsék? Vajon milyen döbbenetes fordulat lesz a végén?
4. könyv
Vajon mi történne, ha főhőseink újjászületnének az emberek világában és nem emlékeznének előző életeikre? Egyelőre. Egy kalandos történet kedvenceiddel a XXI. században, valós úti élmények alapján Ukrajnán és Moldávián át. Felismered kedvenceidet, miközben egy különleges, színét változtató gyémánt nyomába erednek? Vajon ki találja meg előbb? És vajon az, az igazi, vagy csak egy másolat? Ha másolat, akkor hová tűnt az eredeti? És mi lesz Izabell szerelmének, Nyikolájnak a sorsa, akit ellenségei bérgyilkossal fenyegetnek meg? Túlélheti? Érdekel egyáltalán valakit az élete? Vagy a barátai és az olvasók figyelmét is eltereli a kő ragyogása? És miért el NEM lopott gyémánt? Mi történhetett?
5. könyv
Szerinted, aki a sötétségben lapul az biztos, hogy prédára leső vadász? De mi van, ha ő az üldözött? Megbízol az angyalokban és rettegsz a démonoktól? Jobb szerinted a holtaknak a sírban és ha valaki visszatérne, azt te megvetően zombinak neveznéd és sikoltva rohannál el azt gondolván, hogy emberhúst eszik? Neked hiába mondaná egy lidérc azt, hogy gazdám, kívánságod számomra parancs, mert azt hinnéd, hogy a lelked akarja? Elfeledted már a mesék és legendák világát? Számítanak a külsőségek és előítéletek alapján döntesz? Ha igen, ha nem, mindenképpen érdemes elolvasnod ezeket a szórakoztató, elgondolkodtató történeteket. Legyél részese Te is a kalandoknak és engedd, hogy kiforduljon sarkaiból az egész világod!
6. könyv
Legszívesebben közbeavatkozott volna, de arra gondolt, hogy már túl sokat avatkozott közbe, amivel csak méginkább összekuszálta a szálakat. Minél inkább távol akarta tartani őket egymástól, annál közelebb sodródtak. Amikor látta, hogy búcsúzáskor majdnem megcsókolják egymást, szinte érezte, megfagy ereiben a vér… már várta, hogy megteszik és akkor… nem tudta mi lesz akkor, de félt, hogy olyan energiák szabadulnak fel, melyek akár el is pusztíthatják az egész galaxist. Már kezdte átitatni az érzés, hogy pillanatokon belül történik valami rettenet, de a várt csók elmaradt. Felsóhajtva nyugodott meg, de ide-oda teleportálva, hol a lányhoz, hol a fiához, rájött, hamarosan újra össze fognak futni a szálak, így mielőbb cselekednie kell.
Erre a Végzetes átváltozás egyik főszereplőjének válasza: – Hát ez fantasztikus! Senkinek nem eshet bántódása? Valóban? És ha valakit megkorbácsolnak… szegecses korbáccsal…. nemegyszer….kitépik a karmait… egyesével… szétszabdalják a szárnyait… és végül… egy dárdával átfúrva kitűzik a szikláknál… aztán élve elássák… háromszor is… azt errefelé minek nevezik?… Jah,… igen,… igaz… én csak nemrég jöttem. Még nem vagyok a birodalom része. Szóval ez még csak a vendégszeretet? 🙂
Jól felépített, nagyívű és saját világot teremtettél meg, melyben a kalandtól, a krimitől az utazásokon át a szerelmi szál is képviseli magát, mindemellett az örök emberi értékek is megjelennek. /C. Erzsébet/
Azért szeretem az írásaidat, mert fordulatosak, kidolgozottak, „mozifilm-szerűek”. A szereplők, az események és a helyszínek is aprólékosan megrajzoltak. Logikusak, nincs bennük önellentmondás. Amit a legjobban respektálok, hogy megpróbálod az olvasóidnak azt az értékrendet közvetíteni, hogy mindenkit a tettei és ne a róla hallottak alapján ítéljenek meg. /Cs. Erika/
Megkedveltem az egymásra épülő fantasztikus írásaidat, kalandregényeidet. Ezek a történetek egymást kiegészítik, egymás folytatásai, de külön is élvezhető írások. Szeretek beszélgetni hőseidről, kitalálgatni mi lesz velük. Helyszíneid érdekesek, változatosak. /B. Mária/
Spirituális és tanulságos is! /H. Enikő/
Elsőként nem az írásaid fogtak meg, hanem a hozzáállásod, de ezt tudod. 😉 közben meg jól is írsz, ami egy külön öröm, bár nem olvastam el mindent, de igyekszem lassan (nagyon lassan, ezt is tudod, miért 😉 ) olvasni őket. Amit eddig láttam: kerek egészek, egyediek, ízesek és ízlésesek, szókincsben gazdagok, „Mandy-sek”, nincs belőle még egy. 🙂 úgy jó, ahogy van! egyben vagy részletekben – gyémántok a sivatagban <3 /Robin O’Wrightly, író/
Nem szeretem! Nem is értem, hogy miért nem hagyom abba az olvasást. Ugyan minek várom a folytatást? Miért nem veszem észre olvasás közben a valódi világot? Miért hiszem, hogy ott vagyok a történetben? Miért érdekel a következő mondat? Miért is hiszem, hogy én vagyok a szereplő?! Miért nem látom már a betűket , csak látom a vidéket, még a por szutykos szaga is facsarja az orromat! Átjár a düh, mikor bosszantó dolog történik. Fáj, mikor kiserken a vérem, vagy megtépnek, megütnek. Kattog a gondolatom, hogyan mentsem magam… Görgetek… falom a sorokat, néha öntudatlanul.
/Vadócz Józsefné Hegedűs Hajnalka/
Nagyon jók, a részletek izgalmasak, mindig történik valami váratlan. Nagyon szépen összeszedted a részleteket, minden van benne, barátság, hűség, szerelem… lehet sorolni. Nagyon jó, ahogy mindenből van benne hirtelen ennyit tudtam írni gratulálok. /S. Jánosné/
Az írásaid, izgalmasak, fordulatosak, meglepőek, elgondolkodtatóak, igazi kikapcsolódást jelentenek egy-egy nehéz nap után. Köszönöm, hogy olvashatlak. /Sz. Zsóka/
Jók, meglepő nem mindennapi történetek, izgalmas sokszor meglepő fordulatos. Visszarepít minket egy olyan világban ami számomra elképesztő, nem beszélve a külsejükről. /N. Anna/